Médiatechnológus asszisztens
A szakképesítés azonosító száma: 55 341 01 0010 5501
Dunaújvárosi Főiskolával közös képzés. Ezen szakképzésen bizonyítványt szerző hallgatók közül azok számára, akik a Dunaújvárosi Főiskola Gazdálkodási és menedzsment alapszak képzésére felvételt nyernek, az alapképzési szakon az előírt kreditpontokból max. 60 kreditpontot a Dunaújvárosi Főiskola beszámít.
A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások
Egyéb számítástechnikai foglalkozások
A munkaterület rövid , jellemző leírása:
A médiatechnológus asszisztens elsősorban szöveg-, hang-, kép-, mozgókép-, animációfájlokat tartalmazó, interaktív működtetésű számítógépes szoftvert állít elő önállóan vagy munkacsoportban. Ismeri az elektronikus és hagyományos médiatervezési, szerkesztési, előállítási módszereket, annak eszközeit. Képes együttműködni az interaktív médiumok fejlesztése területén szakterületének más szakértőivel, képes munkacsoportban részt venni, munkacsoportot vezetni multimédia-alkalmazás létrehozása céljából.
Tevékenységi körébe tartozik a multimédia-fejlesztés és weblapkészítés részfeladatainak önálló elvégzése és a fenti munkafolyamatok irányítása, vezetése, szervezése.
Munkavégzése során részt vesz:
- a szakterületéhez tartozó eszközök és anyagok, számítógép hardverek és szoftverek kiválasztásában és beszerzésében, a műszaki és gazdasági szempontok elemzése alapján,
- az eszközök telepítési feltételeinek meghatározásában, a telepítés lefolytatásában,
- az eszközök, számítógép hardverek és szoftverek üzemszerű működtetésében,
- a multimédia-tervezési, -kivitelezési és -ellenőrzési munkáiban és azok irányításában.
Alkalmazza:
- szakmai és gazdasági ismereteit a gyakorlatban,
- a számítástechnikai eszközök lehetőségeit,
- kommunikációs ismereteit a projekt munkában való részvételben.
Figyelemmel kíséri:
- a multimédiával kapcsolatos eszközrendszer jövőbeli fejlődését,
- a számítástechnikai hardver és szoftver fejlődését,
- a multimédia-alkalmazási területeinek változását.
Gondoskodik:
- a rábízott eszközök hatékony működtetéséről,
- a hatékony működtetés feltételeiről,
- az alkalmazott szoftverek jogtisztaságáról,
- az eszközök és anyagok rendelkezésre állásáról.
Együttműködik:
- az oktatási és kutatási intézményekkel a korszerű szakmai ismeretek és megoldások alkalmazása érdekében,
- a multimédia-készítés technológiai folyamatának más munkatársaival (médiaszakember, forgatókönyvíró, látványtervező), partnerekkel.
Magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai jellegű munkát végez:
- számítógépek, nagy értékű multimédia képforrások, prezentációs eszközök szakszerű mozgatása
| Jellemző | Nappali képzés |
| Időtartam: | 2 év |
| Időbeosztás: | heti 5 napon, iskolarendszerben |
| Jelentkezés feltétele: | érettségi bizonyítvány |
| Jelentkezési határidő: | Amíg be nem telik a létszám. |
| Képzés indítása: | 2010. szeptember |
| Részvételi díj: | 22 éves korig tandíjmentes |
Médiatechnológus asszisztens
Multimédia-mogul
Lassan eljutunk oda, hogy az internetezők egy statikus, animációt, mozgóképet nem alkalmazó honlapot a megnyitás után anélkül zárnak be, hogy egyáltalán elolvasnák az ott közölt információkat. Tulajdonképpen igazuk is van, hiszen az internetes weboldal hasonló funkciót tölt be, mint egy bolt kirakata – annak rendezettségéből, ötletességéből, vagy ezek hiányából messzemenő következtetéseket lehet levonni.
A multimédia az ismeretterjesztésben is egyre nagyobb szerepet kap. Tetszik, nem tetszik: sokan ma már a nyomtatott lexikonok helyett az internetes enciklopédiákat hívják segítségül, ha valamilyen információra van szükségük. A hagyományosakkal szemben itt az adott tárggyal kapcsolatos fotókat, filmeket és hanganyagot talál, amelyeknek segítségével jobban memorizálhatók az információk, nem is beszélve a villámgyors keresésről.
Rendkívül népszerűek az internetes tárlatok is, amelyek segítségével bárki saját otthonából szerezhet kimerítő ismereteket egy-egy művészeti korszakról, alkotóról – nagyszerű példa erre a KFKI által létrehozott Képzőművészet Magyarországon elnevezésű gyűjtemény – vagy járhat be virtutálisan egy-egy múzeumot.
Az elektronikus könyvtárakat is rengetegen – főleg diákok keresik fel az interneten. A digitalizálás más területeken is terjed, elég csak az egyre jobban kedvelt filmarchívumokra – például az MTV Videótárra, vagy a Nemzeti Audiovizuális Archívumra – gondolni.
Multimédiás oktatóprogramokat ma már nemcsak a felsőoktatásban használnak nap mint nap, hanem a közép- és általános iskolákban is.
A kereskedelemben már régebb óta hódít a multimédia, hiszen az internetes áruházakban a vásárlók számítógépük képernyőjén szemügyre vehetik a különböző árukat, sőt például elektronikus eszközök esetén akár animációt is láthatnak azok működéséről.
Mindenki ismeri a gépkocsigyártók honlapjain megtalálható úgynevezett konfigurátorokat, amelyek segítségével bárki összeállíthatja magának az általa megálmodott járművet úgy, hogy közben a vételár alakulását is nyomon követheti.
A digitális világ tehát egyre tágul, azonban a még feltáratlan lehetőségek száma óriási. Elsősorban a mobil kommunikáció terén várható robbanásszerű fejlődés, hiszen a legújabb, már piacon lévő, illetve fejlesztés alatt álló eszközök – például mobiltelefonok – képesek bonyolult alkalmazások futtatására is.
A fejlett számítógépek, telefonok és egyéb szupermodern elektronikai cikkek azonban csak a keretet, hardveres hátteret jelentik – lehetnek bármilyen kiválóak megfelelő alkalmazások nélkül olyanok, mint az üzemanyag nélküli autók.
Ezen interaktív, multimédiás alkalmazások, szoftverek fejlesztői, a médiatechnológusok az informatika krémjét képezik. Nem véletlenül: a végfelhasználóhoz eljutó, látványos, logikusan kezelhető szoftver, interaktív felület megszületésének érdekében e szakemberek rendkívül nagy szellemi energiákat vetnek latba. A hardveres és szoftveres műszaki alapok, az azokban rejlő lehetőségek ismerete mellett a kommunikáció törvényszerűségeivel is tisztában kell lenniük, de az eredményes munkához gazdasági, esztétikai ismeretekre is szükségük van.
Egy-egy bonyolult alkalmazást természetesen általában nem egyetlen ember fejleszt ki: ez egy igen precízen összehangolt csapatmunka, ahol mindenkinek pontosan tisztában kell lennie feladatával. A fejlesztő teamek nélkülözhetetlen tagjai a médiatechnológus asszisztensek, akik a szükséges zavartalan hátteret biztosítják a zökkenőmentes munkához. Nem egyszerű kisegítő munkáról van szó, hiszen a médiatechnológus asszisztens munkatárs feladatai – például hardver- és szoftverbeszerzések, alkalmazási területek felkutatása, a piaci trendek figyelemmel kísérése, valamint a megrendelőkkel való kapcsolattartás – nagyfokú önállóságot, komoly szellemi tevékenységet igényelnek.
A médiatechnológus asszisztenssel szembeni követelmények tehát magasak, ám ha munkáját odaadással, tudása legjavát adva végzi, joggal érezheti magát az informatikai ipar elitjébe tartozónak – nemcsak erkölcsi, hanem anyagi megbecsültség tekintetében is.
E komoly perspektívát hordozó szakma elsajátításának nyilvánvalóan ára van. Ez esetben azonban nem anyagi értelemben, hiszen a Minerva Érettségizettek Szakközépiskolája és a Dunaújvárosi Főiskola által indított 2 éves, felsőfokú, akkreditált, nappali rendszerű szakképzés 22 éves korig tandíjmentes. A két intézmény kooperációjából nemcsak a kitűnő tanári kar miatt profitálhatnak a Minerva hallgatói, hanem azért is, mert Dunaújvárosi Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment alapszakára felvételt nyertek számára a felsőoktatási intézmény az előírt kreditpontokból maximálisan 60-at beszámít.
