Intézményi kommunikátor
A szakképesítés azonosító száma: 55 213 01 0010 55 02
Budapesti Kommunikációs és Üzleti FĹ‘iskolával közös képzés.
Ezen szakképzésen bizonyítványt szerzĹ‘ hallgatók közül azok számára, akik a Budapesti Kommunikációs és Üzleti FĹ‘iskola Gazdálkodási és menedzsment alapszak képzésére felvételt nyernek, az alapképzési szakon az elĹ‘írt kreditpontokból max. 60 kreditpontot a Budapesti Kommunikációs és Üzleti FĹ‘iskola beszámít.
A munkaterület rövid, jellemzĹ‘ leírása:
A kommunikátor önkormányzatok, vállalkozások, alapítványok, államigazgatási, érdekvédelmi és civil szervezetek alkalmazottjaként a belsĹ‘ és a külsĹ‘ kommunikációs
kapcsolatok felelőse
A kommunikátor egyik elsĹ‘ számú munkatársa a legfelsĹ‘bb szintű vezetĹ‘nek
Tanácsaival segíti döntéseinek kialakításában, elemzéseket és háttér-információkat ad az egyes döntések különbözĹ‘ szintű fogadtatásához, mind a politikai, kulturális és társadalmi szférában, mind a konkurencia köreiben
FelelĹ‘s a szervezet, intézmény egységes arculatáért
A kommunikátor az a személy, aki egy személyben - átfogó koncepció jegyében - gondoskodik az adott intézmény, szervezet különbözĹ‘ szintű kommunikációs kapcsolatairól
0950-06 Kommunikációs és azzal kapcsolatos gazdasági és informatikai tevékenységek
0951-06 SzóvivĹ‘i, vezetĹ‘i feladatok ellátása
0953-06 Médiaanyagok elĹ‘készítése
| JellemzĹ‘ | Nappali képzés |
| IdĹ‘tartam: | 2 év |
| IdĹ‘beosztás: | heti 5 napon, iskolarendszerben |
| Jelentkezés feltétele: | érettségi bizonyítvány |
| Jelentkezési határidĹ‘: | AmĂg be nem telik a lĂ©tszám. |
| Képzés indítása: | 2012. szeptember |
| Részvételi díj: | 22 éves korig tandíjmentes |
Intézményi kommunikátor
Az arc fontos
Ügyfelek nem teremnek csak úgy maguktól, de például az önkormányzatoknak, alapítványoknak és civil szervezeteknek is komoly erĹ‘feszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy alapítványi, költségvetési és egyéb forráshoz jussanak. Márpedig ezek utóbbi általában szűkösebbek annál, hogy minden jelentkezĹ‘ igényeit kielégíthessék belĹ‘lük.
El kell fogadni, hogy a világ visszafordíthatatlanul megváltozott. A magas szakmai színvonalú, felelĹ‘sségteljes munka szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy például valamely gazdasági társaság, kulturális intézmény vagy alapítvány megszerezze és megtartsa az ügyfelek és a társadalom körében azt a presztízst és hírnevet, amelyet még rövidtávon sem nélkülözhet a mai kiélezett versenyhelyzetben.
Az államigazgatásban látszólag nincs verseny. Természetesen van, ha egy kicsit másként is érvényesül, mint a vállalatoknál. A fenntartó állam ugyanis elvárja az állami költségvetésbĹ‘l fenntartott intézményektĹ‘l, hogy az adófizetĹ‘k körében kedvezĹ‘ képet alakítsanak ki magukról, hiszen ezzel megteremthetĹ‘ az állam és állampolgárok közötti harmonikus, az ország megfelelĹ‘ működése szempontjából elengedhetetlen együttműködés.
A kulcsszó a kommunikáció. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, ki kell alakítani azt az egységes, a vállalat vagy intézmény tevékenységi körét kifejezĹ‘ arculatot, amelyet könnyedén azonosíthatnak az ügyfelek. Ez természetesen nemcsak a céglogót vagy a levélpapírt jelenti, hanem a viselkedési kultúrát is. Meg kell határozni a célokat és azt a csoportot, akit az illetĹ‘ gazdasági társaság, költségvetési intézmény vagy alapítvány el kíván érni – persze az sem mellékes, hogy ez milyen csatornákon történik.
Az ügyfelek színvonalas tájékoztatása mellett elengedhetetlen a sajtóval való kapcsolat kiépítése, valamint a média ellátása a legfrissebb, a vállalatot vagy az intézményt érintĹ‘ publikus információkkal. A kibocsátott sajtóanyagokkal kapcsolatban gyakran merülnek fel kérdések az újságírók részérĹ‘l, amelyeket mindig meg kell válaszolni.
A kedvezĹ‘ külsĹ‘ arculat alapfeltétele, hogy a szervezeten belül minden egyes munkatárs a magáénak érzi a közös célokat.
Mindez még távolról sem teljes felsorolása az intézményi kommunikátor rendkívül szerteágazó, kreativitást, kiváló szervezĹ‘képességet, diplomáciai érzéket igénylĹ‘ feladatainak. Tény, hogy az intézményi kommunikátor napi teendĹ‘inek mennyisége tetemes. Ugyanakkor az is igaz, hogy az állandóan változó feladatoknak köszönhetĹ‘en ez a munkakör a legkevésbé sem rutinszerű, sosem válik egyhangúvá. A jól képzett, elkötelezett, lelkiismeretes intézményi kommunikátor arra is bizton számíthat, hogy az átlagosnál sokkal gyakrabban érik sikerélmények.
Bár az intézményi kommunikátori szaktudás a gyakorlatban csiszolható tovább, elsĹ‘ lépésként az erre a pályára készülĹ‘knek el kell sajátítaniuk, készséggé kell tenniük az alapvetĹ‘ ismereteket. E célra kiválóan alkalmas a Minerva Érettségizettek Szakközépiskolája 2 éves, érettségi utáni, felsĹ‘fokú, akkreditált intézményi kommunikátori szakképzése, amelynek keretében a hallgatók megszerezhetik mindazt a tudást, amellyel elindulhatnak ezen az izgalmas, változatos pályán.
A Minervát nemcsak a korszerű tananyag és a kiváló szakemberekbĹ‘l álló tanári gárda miatt érdemes választani: a legtöbb, kommunikációs szakembereket képzĹ‘ oktatási intézménnyel ellentétben a képzés itt 22 éves korig tandíjmentes.