KiadványszerkesztĹ‘
A kiadványszerkesztĹ‘ szakképesítés azonosító száma: 52 213 01 0000 00 00
A szakképesítéssel legjellemzĹ‘bben betölthetĹ‘ munkakör, foglalkozás:
BetűszedĹ‘, nyomdai szövegszerkesztĹ‘
A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemzĹ‘ leírása:
A KiadványszerkesztĹ‘ szakember stúdiókban, nyomdákban, szerkesztĹ‘ségekben és könyvkiadóknál végez szakmai tevékenységet
A nyomda munkafolyamatait a kiadvány jellegzetességeinek megfelelĹ‘en elĹ‘készíti
Szöveget rögzít manuálisan vagy szoftver segítségével
Számítógépes perifériákat, adatállományokat és szoftvereket kezel
Képeket digitális úton elĹ‘állít, illetve feldolgoz
Adott oldalak szöveg, kép, grafikai stb. anyagait összeállítja az elĹ‘zetes tervek alapján
A kiadványtervezĹ‘i feladatokat - tekintettel a kiadvány jellegére - a gyártási technológiák igényei szerint elvégzi
Nyomdatermékeket és médiatermékeket tervez a gyártási technológiák és a megrendelĹ‘
igényeinek összehangolásával, figyelembevételével
Korrektori feladatokat lát el
Speciális tipográfiai feladatokat végez, pl. logotípiákat, ligatúrákat, betűkészletet,
piktogramokat tervez, készít
Oktatott tantárgyak
Gyártás elĹ‘készítés, Általános és nyomdaipari munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelem, Szövegfeldolgozás, Képfeldolgozás, Formakészítés irányítása, Speciális kiadványszerkesztés
| JellemzĹ‘ | Nappali képzés |
| IdĹ‘tartam: | 2 év |
| IdĹ‘beosztás: | heti 5 napon, iskolarendszerben |
| Jelentkezés feltétele: | érettségi bizonyítvány |
| Jelentkezési határidĹ‘: | AmĂg be nem telik a lĂ©tszám. |
| Képzés indítása: | 2012. szeptember |
| Részvételi díj: | 22 éves korig tandíjmentes |
KiadványszerkesztĹ‘
A Gutenberg-galaxis köszöni, jól van
A telekommunikáció, a számítógépek térhódítása következtében mára már gyakorlatilag el kellett volna tűnnie a nyomtatott sajtónak, reklámkiadványoknak, sĹ‘t, könyveknek is – legalábbis bizonyos, másfél-két évtizeddel ezelĹ‘tti jóslatok szerint. Nem így történt. Az emberek minden ellenkezĹ‘ híresztelés ellenére szeretik még kezükbe venni a könyvet, érezni a frissen nyomtatott újság illatát, tapintani egy-egy igényes prospektus kiváló minĹ‘ségű papírját – egyszóval mindazt, amit a könyvnyomtatás feltalálója után Gutenberg-galaxisnak nevezünk.
A technikai fejlĹ‘dés alaposan átformálta a nyomdaipart, hiszen ma már ott is mindent számítógépes rendszerek segítségével végeznek a szövegbeviteltĹ‘l, tervezéstĹ‘l, szerkesztéstĹ‘l a nyomásig és kötészeti műveletekig bezárólag.
A komputer megsokszorozta a különféle kiadványok külsĹ‘ megjelenéséért, és bizonyos értelemben tartalmáért felelĹ‘s kiadványszerkesztĹ‘k lehetĹ‘ségeit. Ma – ellentétben akár csak a 25 évvel ezelĹ‘tti helyzettel – gyakorlatilag egyetlen ember, egyetlen számítógépes munkaállomás segítségével képes beírni a szöveget, megtervezni, kialakítani a kiadvány megjelenését és digitálisan feldolgozni a felhasználni kívánt képanyagot. Immár nincs szükség a bonyolult és egészséget károsító ólomszedésre, a kézi montírozásra – a kiadványszerkesztĹ‘ akár egyetlen pendrive-on átadhatja a nyomdának a nyomásra maradéktalanul elkészített anyagot. Az eredmény: gyorsaság és a korábbival összehasonlíthatatlanul jobb termelékenység.
A kiadványszerkesztĹ‘ munkáját nagy teljesítményű számítógépek és elképesztĹ‘en sokoldalú szoftverek segítik. ElĹ‘bbiek kezelése – a fiatalabb korosztály esetében legalábbis – ma már készség, de az utóbbiak is egyre felhasználó-barátabbá válnak. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy bárki képes lenne egy-egy reklám- vagy egyéb kiadványt megtervezni, megszerkeszteni. Ahhoz azért szükség van egy s másra.
ElĹ‘ször is a szakma szigorú, hosszú idĹ‘ alatt kikristályosodott szabályainak elsajátítására.
Azután a már említett kiadványszerkesztĹ‘, képfeldolgozó, valamint grafikai szoftverek alapos ismeretére, ami nem is olyan magától értetĹ‘dĹ‘en egyszerű dolog azok összetettség miatt.
A kiadványszerkesztĹ‘nek ismernie kell a nyomási technológiákat, hogy a megrendelĹ‘i elképzelések, és a saját maga által alkotott tervek a kívánt formában köszönjenek vissza a késztermék esetében.
Elengedhetetlen az anyagok – festékek, papírok – naprakész ismerete is, hogy a tartalom mindig a megfelelĹ‘ hordozón, a megfelelĹ‘ minĹ‘ségben jelenjen meg.
Végül a talán legfontosabb: esztétikai érzék nélkül aligha lehet sikeres a kiadványszerkesztĹ‘ munkája. Ennek megléte pedig nem adottság kérdése, hiszen a művészettörténet tanulmányozásával, az internetes és nyomtatott szaksajtó segítségével úgyszólván bárki kifejlesztheti magában, ha megvan benne az érdeklĹ‘dés.
Akár a többi szakma képviselĹ‘jének, a kiadványszerkesztĹ‘nek is folyamatosan követnie kell a világban érvényesülĹ‘ legújabb trendeket. A frissesség, újszerűség eleve figyelemfelkeltĹ‘ hatással jelentkezik, ami egy reklámkiadvány esetében alapkövetelmény. SĹ‘t: a vásárlók szeme a könyvesboltban is az esztétikus megjelenésével a többi közül kitűnĹ‘ borítójú könyvön akad meg.
Az igazán jó kiadványszerkesztĹ‘ már-már művésznek számít, akinek munkáiban nemcsak a megrendelĹ‘i elképzelések jelennek meg, hanem sajátjai is, önkifejezési eszközzé avatva az adott nyomdaterméket.
Akit vonz a szép – és nem utolsó sorban biztos megélhetést nyújtó – változatos kiadványszerkesztĹ‘i szakma, tegye meg az elsĹ‘ lépést azzal, hogy beiratkozik a Minerva Érettségizettek Szakközépiskolája 2 éves, nappali rendszerű, 22 éves korig tandíjmentes szakképzésére, ahol válogatott oktatókból álló tanári kar adja át neki e kivételesen szép szakma alapjait.