Újságíró I.
Az újságíró I. szakképesítés azonosító száma: 54 321 01 0010 54 03
BetölthetĹ‘ munkakörök, foglalkozások:
Újságíró
A munkaterület rövid, jellemzĹ‘ leírása:
Tájékozódik az aktualitásokról, információt gyűjt, kutatómunkát végez (könyvtár, internet, sajtó, film, fotóarchívum). Szelektálja a nézĹ‘i, hallgatói, olvasói témajavaslatokat; maga is témajavaslatokkal, ötletekkel áll elĹ‘. Részt vesz a szerkesztĹ‘ségi egyeztetésen, munkaértekezleten. Megfogalmazza a műsor/média célját, meghatározza a célközönséget.
Terepszemlét tart, kiválasztja a lehetséges interjúalanyokat, helyszíneket; idĹ‘pontot egyeztet a műsor/riport/interjú készítĹ‘ivel, alanyaival.
Nyomtatott szövegrĹ‘l tízujjas vakírással másol. Kéziratról, javított, felülírt dokumentumot helyesbítve, módosítva másol tízujjas vakírással. Hallás, diktálás utáni szöveget ír az írástechnika magasabb szintjén. Alkalmazza az elektronikus (gépi) adatbevitel írásszabályait. Egyszerű iratot, hivatalos levelet gépel, formáz a levelezési szabályoknak megfelelĹ‘en. BelsĹ‘ szervezeti ügyiratot készít (feljegyzés, emlékeztetĹ‘, igazolás, nyilatkozat, jegyzĹ‘könyv stb.) sablon alapján. Hivatalos iratokat, leveleket (pl. kapcsolattartást segítĹ‘, információközlĹ‘, -kérĹ‘, tájékoztató stb.) szerkeszt utasítások szerint.
Címet, témát, műfajt meghatároz; vázlatot készít, megírja a cikket, szinopszist készít, az írásos anyaghoz fotót, képet, ábrát rendel. Szükség esetén korrigál, szelektál, válogat, átszerkeszt a szerkesztĹ‘ bevonásával. Elkészíti a fotót, fotósorozatot, a fotóanyaghoz szöveget rendel.
Kapcsolatot tart a munkafázisok kivitelezĹ‘ivel.
1555-06 A médiaszerkesztĹ‘ségekben újságírói tevékenység ellátása
1586-06 Gépírás és levelezés
1559-06 Az újságíráshoz, lapkészítéshez illeszkedĹ‘ fotóriporteri tevékenység
ellátása
1556-06 Az újságírói tevékenység ellátása az írott sajtó különféle orgánumaiban
1560-06 A lapkiadói újságíró-szerkesztĹ‘t segítĹ‘ tevékenységek ellátása
2523-06 Az írott sajtó különféle orgánumaiban végzett újságírói, szakújságírói
tevékenység ellátása
| JellemzĹ‘ | Nappali képzés |
| IdĹ‘tartam: | 2 év |
| IdĹ‘beosztás: | heti 5 napon, iskolarendszerben |
| Jelentkezés feltétele: | érettségi bizonyítvány |
| Jelentkezési határidĹ‘: | AmĂg be nem telik a lĂ©tszám. |
| Képzés indítása: | 2012. szeptember |
| Részvételi díj: | 22 éves korig tandíjmentes |
Újságíró I.
Aki közelebb hozza a világot
Még belegondolni is szédületes, hogy az elmúlt másfél-két évtized micsoda információs robbanást hozott. A tömegkommunikációs csatornákon – rádión, televízión, újságokon keresztül – valósággal áradnak felénk a hírek a világ minden szegletébĹ‘l, ráadásul igen gyorsan. Nem is beszélve az internetrĹ‘l, amelyen gombamód szaporodnak az on-line újságok, hírportálok, sĹ‘t rádió- és tévécsatornák is. A célbavett nézĹ‘-hallgató-olvasó pedig csak kapkodja a fejét a bábeli zűrzavarban.
Azaz, csak kapkodná, ha nem lennének újságírók, akik a hírhalmazból a közember számára is átlátható, érthetĹ‘, és nem utolsó sorban hasznos információkat állítanak elĹ‘.
Az internet világában az újságíró igen könnyen jut témához, ám neki is tudnia kell, hogy olvasóját mi érdekli.
A jó újságíró azonban nem ül állandóan az asztala elĹ‘tt, a számítógép monitorjára meredve. Ehelyett sajtótájékoztatókon vesz részt, jelen van a fontos eseményeken, és általában is nyitott szemmel-füllel jár, a legérdekesebb információkra vadászva. Az elsĹ‘ség nagyon fontos, hiszen az mutatja meg igazán az újságíró rátermettségét.
Mint minden munkahelyen, egy szerkesztĹ‘ségben is vannak kötöttségek, még ha nem is annyira szigorúak, mint máshol. A lapok tematikája – amelyet a szerkesztĹ‘k az újságírókkal közösen alakítanak ki a célcsoport igényeit figyelembe véve –, rovatrendszere ugyanis kötött, így a meglévĹ‘ kereteket kell tartalommal kitölteni. A tervezett témák megvitatására a szerkesztĹ‘ségi értekezlet szolgál, így az újságíróknak ott kell elĹ‘vezetniük ötleteiket. ElĹ‘fordulhat ugyanakkor, hogy a szerkesztĹ‘ vagy a rovatvezetĹ‘ adja ki a konkrét feladatot, de a megvalósítás mikéntjét általában az újságíró határozhatja meg.
Manapság általános, hogy az újságíróknak több műfajt is művelnek, így például híreket, tárcákat, tudósításokat írnak vagy interjúkat készítenek. Ez utóbbi a legérdekesebb és legizgalmasabb feladatok közé tartozik, és aki e műfaj mesterévé válik, nagy hírnevet és ismertséget vívhat ki magának.
Aki erre a szép és változatos hivatásra adja a fejét, számos nehézséggel, akadállyal kell megküzdenie. ElĹ‘ször is sokan megpróbálják majd lebeszélni a leendĹ‘ zsurnalisztát a pályáról, mondván, az újságírókkal Dunát lehet rekeszteni, így aztán megélni sem lehet ebbĹ‘l a szakmából. Az effajta véleményeket általában olyan sajnálatos jelenségek táplálják, mint például a mindenféle képzettség nélküli személyek újságíróként való szerepeltetése, vagy bizonyos újságírók etikátlan, színvonaltalan ténykedése, hiteltelensége.
A legfontosabb, hogy az újságíró készülĹ‘ valóban hivatásnak, küldetésnek tekintse munkáját. Aki így van ezzel, az nem érzi nyűgnek a folyamatos tanulást, tájékozódást, a rengeteg utánajárást, a számtalan apróbb tennivalót, hiszen az áldozatos és elhivatott munka bĹ‘ségesen meghozza a gyümölcsét a hálás olvasók, valamint az elégedett felettesek és elismerĹ‘ kollégák révén.
Ahhoz, hogy valaki újságíró legyen, szükséges, de nem elégséges feltétel a kiváló íráskészség. Igaz ugyan, hogy a gyakorlatban válik valaki profi újságíróvá, de a szakma alapjainak elsajátítását senki nem kerülheti meg.
Ezzel általában szerencsére tisztában vannak azok az újságíró-jelöltek, akik érettségi után erre a pályára készülnek. Látszólag nincs nehéz dolguk, hiszen újságíró-képzésbĹ‘l igazán bĹ‘séges a választék. Nem árt azonban az óvatosság, hiszen még a borsos tandíj sem feltétlenül biztosíték a színvonalas képzésre.
Az igényekre reagálva a Minerva Érettségizettek Szakközépiskolája is indít újságírói képzést, ahol a hallgatók 2 év alatt, nappali rendszerben, profi újságíróktól, szerkesztĹ‘ktĹ‘l tanulhatják meg a szakma alapismereteit és mesterfogásait. Méghozzá 22 éves korig tandíjmentesen.